Óraátállítás: Hogyan hat ránk, és hogyan alkalmazkodjunk hozzá?

Nézzük, miért történik az óraátállítás, milyen hatásai lehetnek a szervezetünkre, és hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben hozzá!

Miért állítjuk át az órát?

Az óraátállítást az első világháború idején vezették be az energiamegtakarítás érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, majd az idők során többször eltörölték és újra bevezették.

Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a szabályokat, és a mai napig is a fő érv a nyári időszámítás mellett az energiatakarékosság.

Azonban a modern világban ennek hatása egyre kisebb, ezért is merült fel az eltörlés kérdése. 

Mikor lesz óraátállítás 2025-ben?

• Tavaszi óraátállítás 2025-ben: március 30-án hajnalban kerül sor a tavaszi időátállításra, amikor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. 
• Őszi óraátállítás 2025-ben: október 26-án, vasárnap hajnalban 3 óráról 2 órára állítjuk vissza az órát. Ez egy plusz óra alvást jelent, de a délutáni világos órák csökkenése miatt hamarabb sötétedik.

Mikor szűnik meg az órátállítás?

Az óraátállítás eltörlésének, megszüntetésének kérdése az Európai Unióban már évek óta napirenden van. Az Európai Parlament 2019-ben javaslatot tett az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlésére, lehetőséget adva a tagállamoknak, hogy válasszanak a nyári vagy a téli időszámítás között.

Az eredeti tervek szerint a változás 2021-ben lépett volna életbe, azonban a tagállamok közötti egyeztetések elhúzódtak, és a megvalósítás késlekedik. Jelenleg nincs hivatalos dátum az óraátállítás megszüntetésére, így egyelőre Magyarországon is érvényben marad az évenkénti kétszeri óraátállítás.

Az óraátállítás hatása a szervezetre

Az óraátállítás mint hirtelen időváltás, a bioritmusra egyértelműen káros hatással van. Számos tünetet jelentkezhet, például az alvás minőségének romlása. Az egyik leggyakoribb tünet, hogy nehézségek jelentkeznek az éjszakai alvásban.

Ez egy ún. jet-lag érzés, amely egy cirkadián ritmust (napi biológiai órát) érintő rendellenesség, ez főleg akkor jelentkezik, ha olyan helyre utazunk, amely jó néhány időzónával arrébb fekszik, mint az a hely, ahonnan elindultunk.

Mivel az éjszakai alvás nem nyugodt, nem pihenünk eleget, nappal is állandó az álmosság. Ezáltal csökken a figyelem és a koncentráció, ingerlékenyebbek leszünk, és csökken a szellemi és a fizikai teljesítményünk is.

A fáradtságérzetet a melatonin szabályozza. A melatonin szintje sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben, hogy biztosítsa a pihentető mély alvást, a friss ébredést és az aktív, fáradtság nélküli nappalokat. Így szabályozza ez a hormon a napfény mennyiségétől függően az ébrenlétet és az alvást.

Ősszel rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák, ezért több melatonint termel a szervezetünk, így ébren fáradtabbak vagyunk. Tavasszal pedig hiába termelődik belőle kevesebb, mert hosszabb a nappal, de annyival rövidebb az alvás időszaka, hogy nem tudjuk maradéktalanul kipihenni magunkat.

Az óraátállítás káros hatásai:

• Alvászavarok és fáradtság: A belső biológiai óránk (cirkadián ritmus) megzavarása alvási nehézségeket, nappali fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat. 
• Hangulati ingadozások: Az alvásritmus felborulása ingerlékenységet, lehangoltságot és szorongást idézhet elő. 
• Egészségügyi kockázatok: Az óraátállítás növelheti a szív- és érrendszeri problémák, például a szívroham kockázatát. 
• Csökkent teljesítőképesség: A kialvatlanság és a biológiai ritmus zavara miatt romolhat a munkateljesítmény és a reakcióidő, ami növeli a balesetek kockázatát. 
• Emésztési problémák: Az alvási szokások megváltozása étvágytalansághoz és emésztési zavarokhoz vezethet.

Tippek a gyors alkalmazkodáshoz

• Kerüljük lefekvés előtt az alkohol és a koffein tartalmú italok fogyasztását, melyek önállóan is alvászavart okoznak. 
• Napközben igyekezzünk több időt a szabadban tölteni, hogy a fény hatására kevésbé érezzük magunkat fáradtnak, illetve a bioritmus zavartalan működésében is nagy szerepet játszik a természetes fény. 
• Ha lehetőség van rá, az óraátállítást húzzuk el a szervezetünk számára akár 2-3 napra is. Ebben nagy segítség, ha fokozatosan állítjuk át az ébredés és a lefekvés időpontját. De ne felejtsük el, az óraátállítás egyik előnye, hogy hétvégén történik. 
• Ne érezzük magunkat kellemetlenül, ha a szervezetünk azt jelzi, hogy egy rövid alvásra lenne szüksége. Egy gyors szundikálás segít a kiesett alvás pótlásában. 
• Kitartás, az orvosok szerint a szervezet kevesebb mint három nap alatt alkalmazkodik az új időhöz, helyreáll a bioritmus. 

Bár az óraátállítás hatásai általában néhány napon belül enyhülnek, a fáradtság és koncentrációcsökkenés növelheti a balesetek kockázatát. Érdemes felkészülni az ilyen helyzetekre is – ebben segíthet egy megfelelő baleset-biztosítás.

Nézze meg Otthon Gondoskodás baleset-biztosítási csomagjainkat, és válassza ki az Ön vagy családja számára legmegfelelőbbet. Biztosítási termékeinket pár perc alatt online megrendelheti, és a havi díjakat is egyszerűen, energiaszámlájával együtt tudja fizetni.

Gondoskodjon saját, valamint családja védelméről! Kössön biztosítást egyszerűen, online!