Zöldenergia: zöldüljünk a természettel!

Zöldenergia: zöldüljünk a természettel! A Föld lakosságának száma soha nem látott magasságokba szökött, ezzel együtt az energia, az ásványi anyagok, a víz, az üzemanyagok fogyasztása is egyre nagyobb mértékű. Mivel a Föld erőforrásai korlátozottak, mind nagyobb szükség van az energiaszükségletünk kielégítését szolgáló új, alternatív módszerekre. Egyre nagyobb szükség van a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra a vállalatok, cégek, sőt a lakosság gondolkodásában is.

Zöldenergia felhasználása

Az energiaipar a gazdaság fő motorja, egyik legfontosabb szegmense pedig nem más, mint a villamosenergia-ipar. A villamosenergia-termelés a nehézipar egyik legfontosabb ága, a szerepe pedig folyamatosan növekszik az elektromos eszközök és a megújuló energiaforrások terjedése miatt. Az életünkhöz szükséges villamos energia háromnegyedét a hagyományos erőművek termelik ki. Tekintve, hogy ezek az erőművek fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével állítják elő az áramot, amelyek nem megújuló, tehát véges mennyiségű energiaforrások, egyre nagyobb figyelmet kap a megújuló energiaforrások erre a célra történő felhasználása. A zöldenergia-termelő létesítmények bevonása magas humanitárius értékkel is jár a gazdasági és egyéb előnyök mellett. 

Megújuló energiaforrások

Mit nevezünk zöldenergiának? 

A zöldenergiát – amely a nevét a természet és a környezet védelmét jelképező színről kapta – megújuló energiaforrásokból nyerik. Megújuló energiaforrásnak nevezzük azon energiahordozók csoportját, amelyek emberi időléptékben, néhány évtized alatt képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. 

Megújuló energiaforrás többek között:

  • a napenergia, 
  • a biomassza, 
  • a szélenergia,
  • és a vízenergia. 

A megújuló energiaforrások előnye tehát, hogy esetükben nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki. A zöldenergia bevezetésének fő oka a kipufogógázok üvegházhatásának növekedése, a globális felmelegedés felgyorsulása és az éghajlatváltozás. 

 

A megújuló energia hátrányai 

Csakhogy a megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, vagyis van valamennyi károsanyag-kibocsátásuk, hiszen az akkumulátorok, a fakivágás vagy a napelemek alkatrészei is termelnek szemetet. A zöldenergia felhasználásának lehetőségeit a helyi adottságok is meghatározzák, nem használható fel bárhol és bármekkora mennyiségben. 
Magyarországon például nem található nagy esésű folyó, így a vízenergia kevésbé hatékony. Hasonló a helyzet a szélerőművekkel is, míg a napkollektorok és napelemek csak időszakosan tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Ezek esetében a tárolás biztosítása lehet egy megoldás, aminek megvalósítása napjainkban még nehézkes, költséges. 

Hazánk adottságai ugyanakkor igencsak kedvezők a biomassza és a geotermikus energia felhasználásához, ebből származik a magyar megújulóenergia-termelés több mint fele. Magyarország ezzel a geotermikusenergia-felhasználás egyik vezető országának számít, több magyar város is geotermikus energiával biztosítja a távfűtést. 

 

A legnépszerűbb megújuló energiaforrások

Napenergia
A napenergia hasznosítása tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, hiszen mindig is fontos szerepet játszott az épületek felmelegítésében. Hatását megfelelő tájolással vagy nagy üvegfelületekkel fokozni is lehet. Ezt a megoldást passzív hasznosításnak hívjuk, napjainkban azonban egyre nagyobb szerep jut az aktív felhasználásnak is, vagyis a napkollektoros, napelemes technológiáknak. Ez a technológia mind ipari, mind lakossági szükségletekre is használható. Napjainkban rengeteg ajánlat közül választhatunk, a telepítés nem igényel nagyobb átalakítást. A technológia jellegéből adódóan ugyanakkor felhős időben csökken a teljesítmény, téli időszakban jóval alacsonyabb a termelés, éjjel pedig egyáltalán nem termel áramot a rendszer. 

Geotermikus energia
A geotermikus technológiát hőszivattyúként ismeri a köznyelv. A működési elve, hogy a föld alatt lévő meleg vizet a felszínre szivattyúzzák, ahol vagy közvetlenül fűtésre, vagy gőzturbinák beiktatásával elektromos áram termelésére használják. A geotermikus energia talán a legzöldebb mind közül, hiszen lényegében semmilyen káros anyag nem keletkezik. A hazánk alatt lévő vékony földkéregnek köszönhetően a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak, kilenc városunkban a távhőszolgáltatás is geotermikus energiával valósul meg. 

Biomassza, mint megújuló energia

Biomassza
A biomassza képes kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Biomasszának tekinthető a növénytermesztés és erdőgazdálkodás mellékterméke, a kommunális hulladék, a szennyvíz és a kifejezetten erre a célra termesztett ún. energianövények is. 
Energianövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek energiakinyerésre is alkalmasak. Ilyen például a repce, cukorrépa, kukorica, szudáni energiafű, kínai nád, cukorcirok, akác, kender, csicsóka, napraforgó, őszi búza, fűz, nyár, óriás keserűfű, szója stb. Ezek elégetése lényegesen környezetbarátabb megoldás, mint a széné vagy a kőolajé, mert ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, mint amennyit a növények megkötöttek. Magyarországon több biomassza-erőmű is található.

Vízenergia
Már az ókori Egyiptomban és Kínában is használtak vízkerekeket öntözésre, Rómában pedig vízimalmok is megjelentek. A víz hasznosítása során már nemcsak a forgási energiát tudjuk kiaknázni, hanem elektromos áram generálására is képesek vagyunk ezzel a módszerrel.

Szélerőmű, mint megújuló energiaforrás

Szélenergia
A másik szinte ősinek mondható zöldenergia, amelynek biztosításához hazánknak kevésbé kedvezők a természeti adottságai, az a szélenergia. Magyarországon a szélerőművek a teljes áramfogyasztás közel 2%-át adták eddig, ez a jövőben jelentősen növekedhet.

 

Biztosítás napelemre? Ma már erre is van megoldás!

A lakosság körében is egyre több megújuló energiára épülő technológia érhető el, sőt egyre nyitottabbak is vagyunk ezek alkalmazására. Az új ingatlanok építésénél ma már kormányrendelet szabályozza, hogy minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani. A meglévő épületek korszerűsítésekor is érdemes a megújuló energiaforrásokat számításba venni. Ezzel három legyet üthetünk egy csapásra, hiszen havi kiadásainkat is csökkenthetjük, otthonunk értékét is növeljük, és persze a bolygó megóvásából is kivehetjük a részünket. 

Mivel ezen technológiák beruházási költsége, illetve a berendezések esetleges javítási költsége magas lehet, fontos, hogy biztosítsuk a jövőjüket. Ezért hoztuk létre Otthon SOS Komfort Plusz biztosításunkat, mellyel törésbiztosítást és kiterjesztett garanciát nyújtunk klímaberendezésre, hőszivattyúra, napkollektorra és teljes napelemes rendszerre is. 

Védjük Földünket közösen, hogy tovább élvezhessük szépségét!