Kedvenceink egészségmegőrzése – A szívprobléma

Terjedése

A szívférgesség oka a fonálféreg. Ez a parazita különböző szúnyogfajták közvetítésével terjed. A szívférgek első állomása a szúnyog, amely a beteg kutyában található lárvákkal fertőződik meg. A szúnyogokban ezek a lárvák aztán az emlősállatok számára fertőző lárvaállapotba fejlődnek tovább, melyek a következő csípéssel fertőznek. Így jutnak el a kutya testébe. Ott a lárvák először a kutya bőrében és izomzatában fejlődnek ki, majd a tüdőartériákban lesznek belőlük végül férgek. Ezek a kifejlett példányok 20-30 cm hosszúságúra is megnőhetnek. Hónapokkal a fertőzés után fejlődnek ki teljesen, a nőstények ekkor lerakják lárváikat a vérbe. Fertőzött kutyáktól közvetlenül nem kapható el a betegség, azonban a szúnyogok megfertőzhetnek macskákat, vadászgörényeket és ritka esetben embereket is. 

A dirofilariosis világszerte mindenütt előfordul. Európában főleg a földközi-tengeri térségben gyakori (Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Dél-Franciaországban, Görögországban, Törökországban és Horvátországban). De a fertőzés nagy számban van jelen Kelet-Európában, azaz Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Az egyre melegebb nyarak és a térségbe behozott fertőző kutyák miatt egyre csak nő a szívféregfertőzés kiterjedtsége szinte mindenhol.

Tünetek

A szívférgesség a szív és a tüdő elváltozásait okozza. A férgek lárvái és a kifejlett férgek egyaránt okozhatnak problémákat. A szív és a tüdő fertőzött területeitől függően különböző tünetek léphetnek fel.
Kezdetben a kutya akár tünetmentes is lehet. De ahogy egyre több és több féreg tenyészik a szívben és a tüdőben, a legtöbb kutyánál köhögés jelentkezik. Ahogy súlyosbodik a helyzet, a kutya már nem lesz képes annyit mozogni, mint azelőtt, sokkal fáradékonyabbá válik. A súlyos szívféregfertőzés szívelégtelenséghez vezethet, ez pedig májmegnagyobbodást, hasvízkórt, valamint vízfelhalmozódást (ödéma) okozhat. Ha a kezelés elmarad, a legtöbb eb belehal a betegségbe.

Vizsgálatok

Vérvizsgálat

Minden kezelést meg kell előznie egy viszonylag részletes, több lépcsős vizsgálatnak. Az első lépés a vérvizsgálat, azán ultrahang- és röntgenvizsgálat következik. Jelenleg kétféle teszt végezhető el, mindkettőhöz az állat vérére van szükség. Az egyik egy antigén-kimutatáson alapuló gyorsteszt, amelyet pillanatok alatt el tud végezni az állatorvos (ELISA), viszont csak a nőstény férget mutatja ki a szervezetben. A másik egy laboratóriumi teszt, amely a levett vérből kimutatható kisméretű, mikroszkopikus lárvák jelenlétét vizsgálja (KNOTT). Jelenlétük a vérben bizonyos napszakokban eltérő lehet, ezért érdemes több tesztet is (ELISA és KNOTT) elvégeztetni. 

PCR-vizsgálat

A PCR-vizsgálat a legérzékenyebb és legdrágább diagnosztikai lehetőség, de akár már egyetlen lárvából is kimutathatja a betegséget. Általában megerősítésre használják, ha a Knott-teszt és/vagy az antigénteszt pozitív. A vizsgálat alkalmas a szívférgesség és a vele rokon, nálunk nagyon gyakori bőrférgesség elkülönítésére is. Az eredményességhez legalább egy lárva szükséges a vérben. Ha tehát a szívféreg éppen nem termel lárvákat, vagy már preventív gyógyszereket alkalmazunk, akkor fals negatív eredményt fog születni.

Ultrahangvizsgálat

A pozitív tesztet követően leggyakrabban szívultrahang-vizsgálat szükséges. Ennek során a kezelő állatorvos információt kap: 

• a szívféreg mennyiségéről,
• helyéről,
• a fertőzöttség súlyosságáról,
• a szív elváltozásainak mértékéről.

A vizsgálat éber állapotban történik, semmilyen fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár a kutya számára. Szívultrahang-vizsgálat során az állatorvos meg tudja határozni a szívférgek számát, elhelyezkedését, a fertőzöttség súlyosságát és a szív elváltozásainak mértékét.

Röntgen

A tüdőről szükséges röntgenfelvételt készíteni, ennek segítségével az állatorvos diagnosztizálhatja a tüdőartéria és a tüdőszövet elváltozásait.

Megelőzés

Nagyon fontos, hogy bizonyos megelőző gyógyszerkészítményeket nem szabad a kutyának beadni, amíg nem vagyunk száz százalékig biztosak abban, hogy nincs szívférgessége. Ennek oka, hogy az erősebb gyógyszerek megölhetik a kifejlett férgeket is, amelyek pedig eltömhetik az ereket, és ezáltal az állat trombózist kaphat, majd elpusztulhat. Mindig konzultáljunk szakemberrel, mielőtt megkezdjük a megelőzést, valamint végeztessünk tesztet a megelőzés megkezdése előtt! 

Léteznek havi tabletták és cseppek, amelyek bőrre kenve fejtik ki hatásukat. A szívférgek elleni megelőző gyógykészítmények egy része közvetlenül a fertőzés után öli meg a lárvákat. A szerek másik része a szúnyogokat tartja távol, az esélyét is megszüntetve, hogy fertőzött szúnyog csípje meg kedvencét.

Gyógyítás

A szívférgesség elleni terápia mind a kifejlett férgek, mind a lárvák leküzdésére irányul. A kutatások során a leghatékonyabb az Amerikai Szívféreg Társaság (American Hearthworm Society) által meghatározott kezelés. Ennek során egy arzénalapú injekciót alkalmaznak, amely három adag befecskendezéséből áll. A kezelés során elpusztulnak a kifejlett szívférgek a szív ereiben. Ez egy rendkívül fájdalmas injekció, a helye még több napig fájhat az állatnak. A kezelést megelőzi több (antihisztamin- ás antibiotikum-) kúra is.

A kezelés után megkezdődik a férgek pusztulása, amelynek során apró darabkákra esnek szét, így eltömíthetik a tüdőben lévő ereket, és az eb halálát okozhatják. Ezért tilos a kutyának intenzív mozgást végezni, ketrecnyugalmat kell biztosítani számára a kezelés alatt is, és azt követően még számos hónapig.

Évek óta kiemelt figyelmet kap a szívférgesség témája a szúnyogszezon kezdetén, 2017-ben pedig május 10-ét jelölték ki a szívférgesség napjának. A kutyák szívférgességét mondhatni könnyű megelőzni, de annál nehezebb és költségesebb megszabadulni tőle. Erre nyújthat segítséget egy jól megválasztott kisállat biztosítás. 

Vigye el kedvencét rendszeres szűrésekre, és gondoskodjon megfelelő biztosításáról, hogy mindig biztonságban tudhassa!